A kutyán kívül az ember legjobb barátja a könyv. A kutyán belül nem lehet olvasni. (Groucho Marx)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tudomány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tudomány. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. szeptember 19., vasárnap

Minden év május 27-én rá emlékezünk

A múltkori olvasmány annyira felkeltette az érdeklődésemet Robert Koch, illetve a TBC felfedezése iránt, hogy már-már sorsszerű volt, hogy belebotlottam egy Koch-életrajzba egy online antikváriumban. Abban a könyv elolvasása nélkül is biztos voltam, hogy Robert Koch fantasztikus, bátor ember volt, de hogy ilyen nagymérvű dolgokat vitt véghez életében, hogy a TBC-n kívül még számtalan kór ellen vette fel a harcot sikeresen, akár életét kockáztatva is, azt nem.
Nézzük csak egy kicsit az életét, kis is volt ő valójában.

A Koch Intézet bejárata
Göttingenben járt orvosi egyetemre, majd megházasodik, kislánya születik. Megnyer egy pályázatot, így Wollstein-be kerül körorvosnak. Wollstein csendes kis város, rendelése mellett marad ideje tudománnyal is foglalkozni. Magányába visszavonulva sokszor órákra bezárkózott a kis szobájába, hogy a kutatásával foglalkozhasson, a félelmetes TBC kórokozójának megtalálásával, amiről még semmit se tudtak akkoriban szinte, csak azt, hogy szinte mindig halállal végződik, és nem tudnak segíteni a megfertőződött embereken.

Felesége, Emmy asszony, születésnapján egy új Hartnack-féle mikroszkóppal lepi meg, ami után aztán még hosszabbá nyúlnak a saját kis házi laboratóriumában töltött órák, még lelkesebben beleveti magát a kutatásaiba. Felesége egyre jobban neheztel már rá, amiért elhanyagolja családját és betegeit is.

Koch azonban továbbra is kitartóan küzd a láthatatlan kórokozók ellen, csökönyösen és fáradhatatlanul, betegeire egyre kevesebb időt tud fordítani, legtöbb idejét a szobájába zárkózva tölti.
A regény végigvezet minket hosszú és gyötrelmes, és nem kevésbé veszélyes kutatásain, megismerjük irigykedő ellenfeleit csak úgy, mint hűséges tanítványait is, bosszúságait és sikerélményeit egyaránt.
Nagyon érdekes életet élt, persze kiváltképp a sok utazás és izgalom miatt, amikbe a kutatásai során keveredett. Ünnepelt és elismert emberré válik, és nem ok nélkül, nézzük életművét zanzásítva, idézek a Wikipédiából:

"Elsőként tenyésztette ki a lépfene bacilusokat, majd felfedezte a tuberkulózis és a kolera kórokozóját. Tanulmányozta a gennykeltő kórokozókat és leírta a baktériumok tenyésztésére szolgáló szilárd táptalaj elvét. Kidolgozta a baktériumok tiszta tenyészetének előállítási módszerét, a baktériumok tárgylemezen történő festését, meghatározta a bakteriológiai állatkísérletek alapelveit. Felfedezte az anthrax-bacilus spóraképzését, a tuberkulózisbaktériumot (1882) és a kolera-vibriót (1884). Elsőként figyelte meg a staphylococcust (1878) és a pneumococcust (1881).
Ő javasolta elsőként a bakteriológiában a hővel való sterilizálást, amellyel kijelölte a mai sebészeti csírátlanításra alkalmas eljárást. Mindezzel lehetőséget teremtett sok fertőző betegség elleni eredményes védekezésre. 1905-ben Nobel-díjjal tüntették ki."

1910-ben halt meg, tetemét a Koch Intézetben helyezték örök nyugalomra, ahol halálának évfordulóján (május 27-én) megszólal egy csengő, és az Intézet munkatársai néhány perces néma kegyelettel hódolnak emlékének.
Az Intézet mauzóleuma, ahol minden évben megemlékeznek Koch halálára


Petur László élvezetes olvasmányos stílusban írta meg az amúgy is cseppet sem száraz életrajzot, közben mindvégig azon agyaltam vajon miben fog meghalni Koch.. De nem árulom el, olvassátok el a könyvet! Érdemes.


  • Petur László: A wollsteini "fizikus"
  • Oldalszám: 198
  • Kiadó: Móra Ferenc Könyvkiadó, 1970
  • A Koch Intézet honlapja

2009. december 26., szombat

A női agy

Végre nem csak tankönyvet vehetek a kezembe! Kihasználom a karácsonyi pihit és semmittevést, hogy a felhalmozódott könyveimet elolvassam.

Savanyúcukortól kaptam karácsonyra A női agy c. könyvet, amit már hosszú hónapokkal ezelőtt nézegettem valamelyik netes könyváruházban, hogy majd egyszer meg kellene venni, mert biztos érdekes, de aztán valamiért elmaradt. Úgyhogy elsőként ehhez a könyvhöz nyúltam most, és nem bántam meg.

Louann Brizendine pszichiáter professzor pont kellő arányban vegyíti a tudományos és az olvasmányos stílust könyvében. Azaz a jelenségeket alátámasztja megfelelő tudományos magyarázattal, de abból nem lesz valamiféle száraz orvosi leírás, viszont nem is érezzük azt, hogy ez is egy újabb áltudományos könyv a sok közül.

Tényleg nagyon érdekes elolvasni, hogy miért és miben különbözik ennyire a női agy a férfi agytól, hogy sok esetben miért nem reagálnak úgy a férfiak, ahogy az a nők számára annyira logikus lenne, és a férfiak meg miért lepődnek meg annyira, amikor egy nő sírásig kiborul, és miért nem értik, ami olyan nyilvánvaló pedig számunkra.

Férfiaknak is hasznos lehet elolvasni, talán kicsit megértőbbé válnak a nőkkel szemben, ha megértik, hogy sok helyzetben a nők agyuk által irányítva cselekednek úgy, amit sok férfi csupán valami féle hisztinek hisz esetleg.

Elvileg most novemberben megjelent A férfi agy c. könyv, ami ennek a folytatása, de a kiadó honlapján se látom még, úgyhogy nem tudom lehet-e kapni. Gondolom azt pedig hasznos lenne a nőknek elolvasni majd..

- Eredeti cím: The Female Brain
- A szerzőnő honlapja
- Nyitott Könyvműhely

2009. június 1., hétfő

Gyorsabban - Arról, hogy szinte minden felgyorsul

Ezt a könyvet még L. adta kölcsön, khm, mikor is..? Na mindegy, már elég régen ahhoz, hogy szégyelljem magam, amiért csak most olvastam el. Többször is nekiálltam, és nem azért hagytam abba, mert nem tetszett, hanem csak mindig volt valami más, ami elterelte róla a figyelmemet.

Pedig érdekes könyv. Tulajdonképpen a felgyorsult világunkról szól, a világgal gyorsuló és lépést tartani próbáló emberekről. Arról, hogy mennyire nehezen viseljük el, ha időt vesztünk feleslegesnek tűnő dolgokkal. Például egyesek buzgón nyomogatják a lift bezáró gombját, hogy ezzel is másodperceket spóroljanak meg.

Minden és mindenki időt akar megtakarítani: a cél, hogy minél kevesebb idő alatt minél több dolog történjen. A reklámok helyenként már pár másodpercesek lettek, kész-és félkész ételeket fogyasztunk, vezetés közben rádiót hallgatunk és telefonálunk, egyre inkább elterjedtek azok a könyvek, amikben hasznos tanácsokat kaphatunk időnk maximális kihasználása érdekében.

James Gleick egyébként amellett, hogy író, újság-és életrajzíró is. Újságíróként három írásával elnyerte a Pulitzer-díjat, illetve a National Book Awardot.
Érdekes könyv, ami talán kicsit elgondolkodtat magunkkal és az életvitelünkkel kapcsolatban is, érdemes elolvasni.

- Eredeti cím: Faster: The Acceleration of Just About Everything
- James Gleick - Home Page
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...