Őszintén szólva ritkán kapcsolom be a tévét csak úgy céltalanul kapcsolgatva, de ha mégis előfordul, és belefutok egy kvízműsorba, mint amilyen a "Legyen Ön is milliomos" volt, vagy a most futó "Okosabb vagy, mint egy ötödikes?" c. műsor, igen csak el tudom magam olykor szégyellni, amikor nem tudom a választ bizonyos kérdésekre.
Ezt annyira megelégeltem, hogy úgy éreztem, szükségem lenne valami kis kultúra-adagolásra, és hogyan is másként, mint könyv formájában.
Leporoltam tehát a polcomon ezt az évek óta szomorkodó kis könyvecskét, amibe már annyiszor belekezdtem, de sose jutottam tovább az első 20 oldalnál, hiszen egy ehhez hasonló történelmi könyv nem tartozik általában a legolvasmányosabb könyvek közé.
Amúgy a könyv borítója nagyon jópofa, kicsi és színes, nem egy elrettentő példány, még valamikor az egyetem alatt vettem a könyvutalványból, amit kaptunk, mondván rám fog férni, hogy egyszer elolvassam.
Gimnáziumban nem tartoztam a lelkes tanulók közé a történelem tantárgyat illetően, és még egy kis szerencse is a pártomra állt. Az történt ugyanis, hogy egy alkalommal akkoriban, amikor utaztam valahova vonaton, nem volt nálam semmi könyv, csupán a - lelkiismereti okokból bepakolt - történelem tankönyv. És hát ugye a hosszú úton valamit azért mégis olvasgatnék, vegyük csak elő.. a száraz tényekhez nem volt sok kedvem, olvasgattam hát az évszámokhoz tartozó eseményeket hátul.
Éppen valamelyik világháború volt az aktuális tananyag, sok évszám volt tehát, de az út is hosszú volt ugye, leülepedtek a dolgok.
Másnap felelés (brrr :) ), nem én vagyok az áldozat, kő és vérnyomás leesik, majd hirtelen egy "
na, azért legyen még egy felelő, mondjuk az évszámokból, nézzük csak...marcipánka, kedveském!". Mindenki részvétteljen pillantást lövellt felém, én meglehetősen nyugodtan felállok, megválaszolom a vagy negyven évszámot, majd leülök, körülöttem döbbent és síri csend, tanerő se nagyon tud mit kezdeni a helyzettel, az ötössel nem szokása dobálózni, nehéz az élet.
Na, onnantól fogva "Kis Világháborús Szakértőm"-nek nevezett csak, és sose feleltetett (!!) többé a hátralévő X félév alatt, mert hát én ugye... Szóval nagyon nem strapáltam magam a továbbiakban, így úgy érzem akadnak fehér foltok a történelmi ismereteimen, amit illő lenne besatírozni. :)
A szerző egyébként a II. világháború alatt, huszonévesként kezdte el írni a könyvet, az első kiadás idején mindössze 25 éves volt. Hihetetlen szinte, hogy egy 25 éves fiatal egy ilyen értelmes, és jó stílusú könyvet írjon. A könyvnek hatalmas sikere lett, rengeteg nyelvre lefordították. Azóta a szerző többször is kiegészítette a könyvet, és újabb és újabb kiadások jelentek meg belőle.
Szerintem ahhoz képest, hogy végülis egy átfogó világtörténelmi könyvről van szó, egészen élvezhető és akár még olvasmányosnak is nevezhető könyvecske ez a maga nemében. Nem csupán a száraz tények felsorolását kapjuk, hanem a történelem időrendi alakulását szinte regényszerűen bemutató olvasmány tárul elénk, szépen összefoglalt módon. Hiszen ha megnézzük, ez a 320 kis oldal az ősidőktől napjainkig meséli el a világ alakulását.
Mindenkinek meleg szívvel tudom ajánlani ezt a könyvet, és akár karácsonyi ajándéknak is jó ötlet lehet iskolásoknak, akik talán ennek segítségével még inkább megszeretik, vagy megértik a történelmet.
De a stílusa miatt nem csak fiataloknak ajánlanám. Aki netán olykor utánanézne, kiktől is ered a pürrhoszi győzelem, a kanosszajárás, a lovagias kifejezés, ki és miért adta ki a Magna Chartát, és hasonlóknak, ne habozzon elolvasni ezt a könyvet!
- Eredeti címe:
A Little History of the World- A szerző oldala:
The Gombrich Archive- A szerző egyéb művei:
Könyvkereső
