A kutyán kívül az ember legjobb barátja a könyv. A kutyán belül nem lehet olvasni. (Groucho Marx)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Doris Lessing. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Doris Lessing. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. augusztus 7., péntek

Az ötödik gyerek; Életművésznők

Kicsit lemaradtam a könyvekkel, és a véleményekkel, az az igazság, hogy Balatonon olvastam utoljára, ami már lassan 1 hónapja volt..
Szégyellem magam, de valahogy most nincs türelmem a könyvekhez. (Persze majd szeptemberben tanulás helyett az összes könyvemet el akarom olvasni..)

Szóval a nyaralás alatt két könyvet olvastam el, az egyik Az ötödik gyerek, ami nem egy egyszerű történet, egy házaspár, akik szerény anyagi körülmények között élnek, gyerekeket vállalnak, és az ötödik gyerek lelkileg-testileg sérült, gyilkos hajlamokkal jön világra, ami megváltoztatja az összes családi-rokoni kapcsolatukat.
Érdekes téma, jó írás, nekem tetszett a végighúzódó feszültség, át tudtam érezni.

Az Életművésznők számomra egy kicsit csalódás volt a Surik után. Nem volt rossz, de többet vártam Ulickajától, azért a Kukockijra kíváncsi vagyok még mindig.

2009. április 29., szerda

A fű dalol

Ahogy alant is említettem, az idei Könyvfesztiválon jutottam hozzá ehhez a Lessing könyvhöz, amire tulajdonképpen már régóta nagyon kíváncsi vagyok.

Tulajdonképpen magáról a történetről nem sokat hallottam, de azt igen, hogy a regény jó, és hogy 2007-ben megkapta a Nobel-díjat (mint a valaha legidősebb díjazott).
Na, ennyi elég is volt hozzá, hogy felcsigázzon.

A történet egy rejtélyes gyilkosságról szól, amelynek titkát a könyv végén tudjuk meg, és értjük meg a miértjét.
Mary, a társaságbeli egyedülálló lány úgy érzi, csak úgy felelhet meg a társadalmi konvencióknak, ha férjhez meg végre.
Egy mezőgazdasági munkás veszi feleségül, aki mellett csendesen, lassan folynak a napok, és Mary egyedüli elfoglaltságát a néger szolgákkal való veszekedések jelentik, amibe egyre inkább belelovallja magát, míg a végén kezd elméje is elhomályosulni..

Nagyon tetszett, hogy bár az események igen lassú mederben folynak, a figyelmem nem tudott lankadni, a folyamatos feszültség, ami a regényben húzódik, fenntartja az érdeklődést.
Ehhez aztán tudni kell írni tényleg.

Az mókás, hogy a 7. fejezet után más valaki fordította, ilyet se láttam még nagyon, mindenesetre nem volt észrevehető, vagy zavaró.
Tény, hogy nagyon kedvet kaptam az írónőhöz, kíváncsi vagyok a többi könyve milyen lehet.
Örülök, hogy az Ulpiusos akció keretében a kosárba került Az ötödik gyerek is. :)

- Eredeti cím: The Grass is Singing
- Cikk Doris Lessingről a Könyvmolyok oldalán
- Doris Lessing Retrospective
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...