Az ötödik gyerek; Életművésznők

Kicsit lemaradtam a könyvekkel, és a véleményekkel, az az igazság, hogy Balatonon olvastam utoljára, ami már lassan 1 hónapja volt..
Szégyellem magam, de valahogy most nincs türelmem a könyvekhez. (Persze majd szeptemberben tanulás helyett az összes könyvemet el akarom olvasni..)

Szóval a nyaralás alatt két könyvet olvastam el, az egyik Az ötödik gyerek, ami nem egy egyszerű történet, egy házaspár, akik szerény anyagi körülmények között élnek, gyerekeket vállalnak, és az ötödik gyerek lelkileg-testileg sérült, gyilkos hajlamokkal jön világra, ami megváltoztatja az összes családi-rokoni kapcsolatukat.
Érdekes téma, jó írás, nekem tetszett a végighúzódó feszültség, át tudtam érezni.

Az Életművésznők számomra egy kicsit csalódás volt a Surik után. Nem volt rossz, de többet vártam Ulickajától, azért a Kukockijra kíváncsi vagyok még mindig.

Odaadó hívetek, Surik

Imádom az orosz írókat, és a Ljudmila Ulickaja könyvekről sok véleményt olvastam mostanság, hogy mennyire jók.

Igazából a Kukockij eseteit néztem ki, de persze amikor meg akartam rendelni, akkor már nem volt rendelhető, így lett belőle a Surikos.

Már a könyv elején éreztem, hogy ez egy nagyon remek kis regény, és nem tévedtem.

Surikot az anyja és nagyanyja neveli fel, abban a szellemben, hogy mindig segítse családtagjait, nőtársait, amikor csak szükségük van rá. Surikban nem is lehet csalódni, ott van, amikor csak kell, akinek csak kell.

Egyfajta belső kötelesség ez számára, amit nem gondként, hanem teljesítendő feladatként él meg, "ha menni kell, hát menni kell" alapon. És Surik megy is, és teszi a dolgát. A vigasz pedig leggyakrabban fizikai kontaktus formájában nyilvánul meg.

De vajon Surik a sok feladatként megélt ölelés között lehet-e boldog? Ezen talán ideje sincs elgondolkodni. Hiszen ideje indulni, valakinek szüksége van rá megint...

Zseniálisan megírt történet, és ami még különösen tetszett benne, az időnkénti jövőbe pillantás, pl. XY ilyen és ilyen iskolába járt később, és aztán nem tudunk róla már semmit, megszakad minden kapcsolat.
Szóval irtó jó könyv, és imádtam, hogy ilyen hosszú (461 oldal).
Azt hiszem jöhet a többi könyve is.

- Eredeti cím: Искренне Ваш Шурик
- Élet és Irodalom cikk: Szegény Surik!
- Rádió riport a könyv fordítójával, Goretity Józseffel a könyvről