Az Alexandrás akcióban szúrtam ki ezt a könyvet, előtte semmit nem hallottam róla (pedig ha jól látom 2006-os kiadás).Érdekes borító, érdekes fülszöveg, érdekesnek ígérkező könyv. Mivel az ára nagyon baráti volt, hazahoztam.
Tulajdonképpen nem számítottam túl könnyed olvasnivalóra, nem tévesztett meg a borító a fülszöveg ellenében, de azért azt se gondoltam volna, hogy ennyire ütős a regény.
A történet két szálon fut, az egyik főhős egy halálraítélt rab, aki utolsó kívánságaként egy szál cigarettát szeretne elszívni - a börtönökben szigorúan tilos a dohányzás, de vajon egy halálraítéltnek épeszű dolog-e az egészségét védeni?
A másik pedig egy negyvenes állampolgár, a polgármester tanácsadója, aki szereti a cigarettát és egyértelműen utálja a gyerekeket. Amikor a polgármester benépesíti az önkormányzat épületét gyerekekkel, mondván a gyerekek kis szent angyalkák, akiknek természetesen mindig igazuk van, és a dohányzást is megtiltják a teljes épületben, főhősünk már csak azért is kieszel valamit, hogy megbonthassa ezt az előírást, és a WC-be zárkózva szertartásosan elszív minden nap egy cigarettát. Míg nem egy peches napon egy kislány rányit, és meglátja.És hűha. Amit Benoit Duteurtre elkövet itt, az nem semmi, le a kalappal. Egy ártatlan dologból hirtelen súlyos bűn lesz, és csak ülünk a könyv fölött tátott szájjal, egészen a legvégéig.
A fülszövegben Kundera ír az íróról pár sort, ami azért valljuk be, igen jó ajánlás. Benoit Duteurtre fiatal író, 1960-ban született. 22 évesen elküldte néhány irományát Samuel Beckett-nek, aki ezután ösztönözte őt, hogy jelentesse meg első novelláját a Minuit nevű folyóiratban.
Ahogy látom, magyarul még csupán ez az egy könyve jelent meg, mindenesetre érdemes megjegyezni a nevét.
- Cím: A kislány és a cigaretta
- Eredeti cím: La petite fille et la cigarette
- Oldalszám: 176
- Kiadó: Európa Kiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése