Jean Marti Charcot, a párizsi Sâlpetriere kórház világhírű ideggyógyász professzora, a hisztéria tüneteit kutatja, és annak kezeléséről tart nyilvános szeánszokat a kórházban. Blanche Wittmann is bekerül egy nap a kórházba, és hamarosan ő lesz ezeknek a szeánszoknak a főszereplője, és Charcot kedvenc betege, titokban hőn áhított szerelme, akihez hozzáérni se nagyon mer, mert a nő számára szent.
Charcot halála után Blanche a híres fizikus-kémikus, Marie Curie mellett kezd dolgozni asszisztensként. Marie egész életét a kutatásnak szenteli, férjével Pierre Curie-vel, akivel együtt dolgoznak a kis laborban. Férje aztán váratlanul meghal, és Marie-nak csupán Blanche marad, aki nem csak az asszisztense, hanem szoros barátja, bizalmasa, az egyetlen, akiben bízik, és aki mindig mellette áll.
Marie Curie megszállottan kutatja a rádiumot a szurokércben, közben azonban nem menekülhet a saját érzelmei elől; beleszeret Paul Langevinbe, a híres fizikusba, aki viszont nős és gyerekei vannak. Közben Marie megkapja második - a kémiai - Nobel díját, de akkor már kirobbanóban a botrány, amiért egy lengyel nő tönkretette egy nős férfi életét.
Blanche az idő múltával sorban veszti el végtagjait, a sugárzás okozta károsodások következtében amputálni kell egyik lábát és kezét, míg már csak a jobb keze marad, amivel írni tud. Naplót vezet, amit három könyvre oszt: a sárga, a fekete és a vörös könyv, a "kérdések" könyvei. A regény e három könyv alapján íródik, a szerző személyes emlékeivel megtűzdelve olykor, feltüntetve benne a kor számos jelentős alakját is: Sigmund Freudot, Paul Langevint, Einsteint, Pierre Curie-t, Babinskit.
A szerelem erőt ad és elpusztít, ezt sugallja a regény, és mi mást tehetnénk, mint igazat adunk neki.
Az eleje felé még nem ragadott magával annyira a regény, abban sem voltam biztos, hogy végigolvasom, mert időnként annyira összekeveredtek a szálak, hogy most ki mond mit, és hol vagyunk az időben, de aztán minden letisztult, összeállt a kép, szóval csak azt tudom mondani, aki elkezdi olvasni, érdemes befejeznie, megéri.
- Eredeti cím: Boken om Blanche och Marie
- A borítón lévő kép teljes nagyágában (festette André Brouillet 1887-ben)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése