A kutyán kívül az ember legjobb barátja a könyv. A kutyán belül nem lehet olvasni. (Groucho Marx)

2012. január 15., vasárnap

Ajándékok

Most, hogy befejeztem a vizsgaidőszakot (el sem hiszem), felteszem végre, hogy milyen könyveket kaptam Karácsonyra. Alig várom, hogy nekikezdjek mindnek. Na meg persze a többinek, amik a polcon várnak rám..


Dr. Varró Vince 1921-ben született Budapesten. Budapesti iskolaévek, majd belgrádi és szegedi egyetemi tanulmányok után a Szegedi Orvostudományi Egyetem I. Belklinikájának munkatársa. Hetényi Géza tanítványa. Rövid II. belklinikai professzori kitérő után 1973-tól több mint két évtizeden át az I. Belklinika tanszékvezető egyetemi tanára. 1958-tól a Magyar Gasztroenterológiai Társaság főtitkára, majd elnöke. Számos magyar és idegen nyelvű könyv, tanulmány, tudományos munka szerzője. Önéletrajza egy három államrendszert átélt nemzedék képe múltjáról őszintén és sajátos látásmódban.

Harmincéves volt Albert Schweitzer – a strasbourg-i egyetem teológiai fakultásának tanára, a teológiai szeminárium igazgatója, prédikátor és hírneves orgonaművész, amikor elhatározta, hogy hátat fordít addigi sikeres életpályájának, és „olyan feladatot vállal, amelyek közvetlenül az embert szolgálhatja”. 1905-ben megkezdte orvosi tanulmányait, és 1913-ban, orvosi diplomával a zsebében s a saját pénzéből vásárolt orvosi felszereléssel, gyógyszerekkel elindult Afrikába, Gabon francia gyarmatra, hogy a párizsi evangélikus misszió lambarénéi állomásán megkezdje tevékenységét, és „ezzel törlesszen valamit az európaiaknak a színesbőrűekkel szemben fennálló adósságából”. Rendelője egy ócska tyúkól volt, a betegeket a szabad ég alatt kezelte, és elhelyezésükre egy-két kezdetleges barakk állt rendelkezésére. 1925-ben Schweitzer áttelepítette kórházát a misszió területéről saját telkére, biztosítva ezzel, hogy „vállalkozása vallások és nemzetek felett álljon”. A kórház azóta állandóan tovább épül. 1969-ben már 80 épülete volt, 600 beteget tudott ellátni és ugyanennyi kísérőt befogadni. A világ minden részéből érkeznek Lambarénéba önkéntes orvosok és ápolónők, hogy segítsék a kórház működését. Az őserdő orvosa önzetlen, áldozatos emberbaráti tevékenységével kivívta a világ népeinek tiszteletét. 1952-ben elnyerte a Nobel-békedíjat.

A kutatóorvos szerzők az élet kritikus szakaszait követik végig a fogantatástól az öregedésig. E kritikus szakaszokban (magzati élet, születés körüli időszak, serdülőkor, öregedés) a szervezetet érő hormonális és idegrendszerre ható károsítások vagy környezeti tényezők (például mérgezés) később megjelenő, de az egész életre kiható elváltozásokat okozhatnak, elsősorban az idegrendszer vagy a hormonális szabályozás károsodása révén. Ugyancsak életre szóló problémákat idézhetnek elő a csecsemő- és gyermekkori vagy serdülőkori lelki és nevelési hatások. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a drogélvezet vagy egyéb életviteli kilengések éppúgy, mint a környezetszennyező anyagok nemcsak az egyént, hanem az utódokat is súlyosan károsíthatják. Tehát nemcsak önmagunkért, hanem a jövő nemzedékeiért is felelősek vagyunk. A könyv közérthető, olvasmányos stílusban szól a legszélesebb olvasóközönséghez.

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...