A kutyán kívül az ember legjobb barátja a könyv. A kutyán belül nem lehet olvasni. (Groucho Marx)

2008. augusztus 20., szerda

Napfogyatkozás Guyanában

Borzasztóan kíváncsi voltam erre a könyvre. A történet a következő: a forró Guyana mélyén egy skót férfi családot alapít. Két indián felesége lesz, az egyik asszonytól születik egy testvérpár, a másiktól egy lány.

A báty, Danny, egy sötét éjjelen belopódzik húga, Beatrice függőágyába, és szeretkezik vele.
Húga csak másnap döbben rá a titokzatos szerető kilétére, onnantól azonban elválaszthatatlanok. Megszöknek otthonról, hogy együtt éljenek, megbélyegzés nélkül, szabadon.

Az önkéntes térítő jezsuita pap, aki eltökélte, hogy Isten útjára vezeti az indián népet, az apa kérésére elindul a testvérpár után, hogy megkeresse, és a helyes útra terelje őket. Nincs könnyű dolga, de nem adja fel.

Egy indián legenda szerint a kiközösített szerelmes testvérpár az égre menekül, ahol a fiú lesz a Nap, a lány a Hold. Ezért a napfogyatkozást baljós jelenségnek tekintik, amikor a vérfertőzés megismétlődik, ezért hatalmas csörömpöléssel igyekeznek szétrebbenteni egymástól a két égitestet.

Az író, Pauline Melville maga is indián és fehér szülők gyermeke, és Guyanában született. Szerintem nagyon érzékletesen sikerült megírnia ezt a huszadik századi történetet, nem csak maguk a szereplők "éltek" a lapokon, hanem az egész környezet.
Szinte éreztem a számban a parakiri (maniókából, banánlevélből erjesztet gyenge alkoholos ital) ízét, a levegő forróságát, hallottam a kígyó sziszegését, láttam a jaguár izzó szemeit..

Szerintem ez is olyan alkotás, amiről keveset lehet írni, mert inkább el kell olvasni.

- Eredeti cím: The Ventriloquist's Tale
- Az írónőről

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...