Alexandrás rendelés eredménye a könyv, és igazán sokat nem is tudtam róla, a fülszövegében is csak egy részlet áll a könyvből. Mivel Konrad Lorenztől még nem olvastam semmit, körülbelül se tudtam mire számítsak, a téma viszont nagyon is megnyerő volt, ugyanis imádom a kutyákat.A választásom nagyon jónak bizonyult. Olvasmányos (beszerzési, nevelési) tanácsok, leírások és történetek a szerző saját kutyáiról, utóbbiak rettentő élvezetesek, helyenként igen meghatóak, vagy éppen mulatságosak, de mindenképp érdekesek és tanulságosak.
Aki valaha is kutyát szeretne venni és tartani, annak kötelező olvasmányként ajánlanám ezt a bő 200 oldalas, kis alakú könyvet, mert szerintem minden benne van, amit tudni kell és érdemes a kutyákról általában, és még egy kicsit több, emberibb.
A stílus is nagyon bejött, összességében igen nagy élvezettel olvastam el, és őszintén sajnáltam, amikor a végére értem.
És akkor álljon itt most a fülszöveg, csak mert egy annyira aranyos részlet a könyvből:
"Egy szép napon azonban mindkét eb szempontjából módfelett kínos és meglepő esemény történt: a kerítés alapos javításra szorult, s e célból egy részét lebontották. A hegynek fel vezető tizenöt méteren megvolt, a Duna felé eső fél hosszon hiányzott. Bully meg én fentről lefelé baktattunk a főutcán. A spicc persze már messziről észrevett bennünket, és morogva, izgalomtól remegve várt a kert legfelső sarkában. Először, mint mindig, helyhez kötött szitokpárbaj bontakozott ki a kerítés végénél, aztán mindketten nekilódultak a szokásos frontális száguldozásnak a palánkon innen és túl. Ám rémület: túlhaladtak azon a ponton, ahonnan kezdve a kerítés hiányzott, de a hiányt már csak akkor észlelték, amikor a kert alsó végében, vagyis az újabb szópárbaj előírásos helyén kikötöttek. És íme, ott állt a két hős, égnek meredő szőrrel, vicsorgó fogakkal, a kerítés meg sehol! Egy csapásra elnémult az ugatás. Tétováztak vajon, eltűnődtek? Nem! Egy kutyaként fordultak sarkon, szoros párhuzamban visszavágtattak a kertnek abba a részébe, ahol még állt a kerítés, és örjöngő dühvel ugattak tovább."
- Eredeti cím: So kam der Mensch auf den Hund
- Cikk Konrad Lorenzről a National Geographic oldalán
1 megjegyzés:
Egyik ismerősöm mesélte, hogy ez a könyv kötelező olvasmány volt azon a kiképzőhelyen, ahová a kutyájával anno járt. Tehát jó az ajánlásod. Én is már egy jó ideje tervezem az elolvasását, mivel még nincs kutyám, annyira nem is sürgős.
Megjegyzés küldése