Miután realizáltam, hogy a negyven kilós könyvet, amibe belekezdtem pár napja, nem fogom tudni (pontosabban: nem szeretném) hurcolni magammal minden nap, ezért választottam egy másikat a könyveim közül.
Így esett a választásom Károly Sándor könyvére, Az 500-ik emeletre. Az Alexandrán a története fogott meg leginkább: Weber Wolf, a német-afrikai származású építész hatalmas tervet fundál ki; fel akar építeni New York városában egy 500 emeletes felhőkarcolót, a Babel Buildinget.
Két éven át készíti hihetetlenül precíz, és bámulatos tervrajzait, hogy aztán előrukkoljon vele New York leggazdagabb emberének, meggyőzve őt, hogy építsenek fel valamit, amit emberi szem még sosem látott, emberi kéz még sosem épített fel: a Babel Buildinget, egy különálló kis várost New York szívében.
Az építkezéshez a világ különböző pontjairól verbuválnak embereket, miközben az építkezés tele van izgalommal és feszültséggel. Vajon hogy kell felépíteni egy 500 emeletes (2000 méter magas) felhőkarcolót, hogy ne omoljon össze a legnagyobb vihar és természeti csapás hatására? És vajon be tudják-e fejezni mind az 500 emeletet végül?
Károly Sándor minden kérdésre választ ad a könyvben, sőt: élvezet olvasni a technikai adatokat, részleteket, szinte már mi is beleéljük magunkat a feszülten várakozó, olykor bizony kétkedő New York-i lakosság helyébe, de mindvégig drukkolunk a felhők között dolgozó munkásoknak.
Rettentően tetszett a könyv, komolyan nem számítottam rá, hogy ilyen érdekes lesz.
Károly Sándortól még nem olvastam semmit, de örülök, hogy ezt most pótoltam. Eredetileg 1929-ben jelent meg a könyv, de úgy érezték, most is aktuális az írása, ezért újra kiadták (ez a harmadik kiadás), és nagyon is így van.
Nagyon élvezhető, ahogy ír, a részletek nem hogy nem unalmasak, éppen ellenkezőleg. A vége felé pedig olyan izgalmas volt, hogy alig bírtam ki, amikor le kellett tennem a kezemből, és alig vártam, hogy újra olvashassam.
És pontosan az ilyen könyveket szeretem.
- A regényről a Korunk folyóiratban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése