A kutyán kívül az ember legjobb barátja a könyv. A kutyán belül nem lehet olvasni. (Groucho Marx)

2007. december 10., hétfő

Az időutazó felesége


Már nagyon kíváncsi voltam erre a könyvre, olvastam róla néhány blogban, és mindenki olyan őszinte áradattal írt róla csupa pozitív élménybeszámolót, hogy felvéstem magamnak a képzeletbeli elolvasandó listámra, és a legutóbbi netes könyvrendelésem alkalmával eszembe is jutott, így hát végre én is elolvashattam.

Mivel a borító, a könyv kötése, oldalai, formája számomra fontos szempontok (nem azt mondom, hogy ha nem tetszik a borító, nem veszem meg a kiválasztott könyvet, csupán örülök, ha minden részlet klappol), nagy megelégedéssel vettem a kezembe minden alkalommal Az időutazó feleségét, hiszen itt minden tökéletesnek tűnik; a borító ízlésesen szép, és szerintem kreatív, a könyv se nem túl nagy, se nem túl kicsi, és az egész könyvet valahogy jó érzés olvasni, egyszerűen kényelmes.

A történet egy időutazó férfiról szól, aki szerelme múltjába-jövőjébe képes - akarata ellenére - utazni, ezáltal sok olyan információ birtokába is jut, amiről amúgy nem is akarna tudni. Mint például, hogy mikor fog meghalni..

Felesége, aki némely időutazása alkalmával még csak a leendő felesége, mindvégig mellette áll, próbál normális életet élni, és nem túlságosan aggódni, amikor olykor reggelente a férje helyett csak annak ruháit találja maga mellett. Közben igyekszik minél többet, ugyanakkor mégis minél kevesebbet tudni a jövőről, a jövőjükről.

Például arról, hogy lehet-e közös gyermekük, és ha igen, vajon örökli majd apja időutazó génjeit? Vajon sikerül-e az egyetlen orvosnak, aki hisz nekik, kifejlesztenie valami szert, hogy a férfi végre meggyógyulhasson, és örökké a jelenben maradjon?

A regény tehát folyton ugrál az időben, de egyáltalán nem zavaróan és követhetetlenül, a végén már kezdjük megszokni, hogy hol a jelenben vagyunk, hogy a múltban, vagy éppen a jövőben. Sőt, ez még inkább megszínesíti az amúgy sem éppen lapos olvasmányt.

Talán azért is imádtam ennyire, mert mindig is szerettem a naplóregényeket, ahol a történet E/1.-ben íródik. Itt is ez a helyzet: egyszer a női, másszor meg a férfi főszereplőnk szólal meg.

Mindenkinek jó szívvel ajánlom tehát, aki kicsit is szereti a romantikus, ugyanakkor semmiképp sem csöpögős, kicsit szürreális, mégis teljesen átélhető történeteket, mert ez egy igazán csodálatos könyv.

- Eredeti címe: The Time Traveler's Wife
- A szerzőnő honlapja: www.audreyniffenegger.com
- Részlet a könyvből.

1 megjegyzés:

Shal írta...

Ez érdekesnek hangzik.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...