A kutyán kívül az ember legjobb barátja a könyv. A kutyán belül nem lehet olvasni. (Groucho Marx)

2010. július 25., vasárnap

Tükör és füst

Nem szeretem a fantasy-t, ezért nem is olvasok ilyen műfajt. Egészen idáig rendíthetetlen is voltam, de most, hogy van még egy jó hónapom a suliig, egy kicsit belekóstolok mindenbe. Így történhetett, hogy L. barátnőm kölcsönadta nekem ezt a könyvet, hogy ő nagyon szereti, és ha ez alapján bejön nekem Gaiman, majd jöhet a többi.

Nos, Gaiman írása tényleg jó. A fantasy, mint műfaj, nem került hozzám közelebb, de el kell ismernem, hogy Gaiman tényleg jól ír. Mégpedig úgy, amit nagyon szeretek egy könyvben: teljesen bele tudom magam élni a történetbe, elveszik a külvilág, csak én vagyok és a történet.

Gaiman-nek pedig még nehezebb dolga volt eleve, mert egy olyan műfajban tette ezt meg velem, amit nem szeretek, és mégis sikerült neki.

A versekért nem voltam oda mondjuk, az elsőbe beleolvastam, de aztán inkább átugrottam őket. A vérfarkasos történet annyira nem volt szívhez szóló, de a többi novellája nagyon tetszett.

Tehát le a kalappal Gaiman előtt, legalább ez alapján a könyve alapján.
A többi nem tudom milyen lehet, továbbra se vonz a fantasy világa, úgyhogy nem tudom fogok-e még tőle olvasni valaha, de nem zárkózom el a dologtól.

Azért a magyar borító eléggé gány, meghagyhatták volna inkább az eredetit..

- Eredeti cím: Smoke and mirrors
- Neil Gaiman blogja

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...